Iskolánk névadója: Czuczor Gergely

Az alapiskola 2000-ben vette fel Czuczor Gergely költő-tudós nevét. Így az intézmény, annak nagy múltjához méltó személyiség nevét kapta meg. Czuczor szegény, jobbágy családból származó gyermekként is elérte célját. Tehetségét kamatoztatva szorgalmasan tanult, hogy majd ő is taníthasson. Addig küzdött, míg irodalommal és a magyar nyelvvel nem foglalkozhatott. Kitartó, bátor és újítani merő jelleme ma is példaértékű lehet mindenki számára.
A nemesi Magyarországon ritkaság volt a polgári származású író, költő, de annál is ritkább az olyan, aki jobbágy-paraszti otthonból indult volna. Az igazi népi származék, Czuczor Gergely. Édesapja Károlyi József gróf jobbágya volt az Érsekújvár melletti Andódon, igaz, a jobbágyok közt módos gazda. Apja a fiát katonának szánta. Czuczor István ezzel szöges ellentétben, tanulni és tanítani akart. Jobbágyból csak akkor lehetett tanár, ha papnak megy. Így tizenhét éves korában unokafivérével, Jedlik Istvánnal együtt szerzetesnek jelentkezett. Szerzetesként vette fel a Gergely nevet. Egyszerre indultak el a kultúra útján: Czuczor Gergely, a tudós-költő, és Jedlik Ányos - rendi névként vette fel ezt a nevet-, a nagy fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálója.
Czuczor Gergely 1800. december 17-én született. Gyermekkorában népi-hazafias nevelést kapott, így népi költészetének is ihletőjévé vált gyermekkora. Anyanyelve mellett már fiatalon jól beszélt latinul, görögül, németül és szlovákul is. Tanult Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban. 1817-ben jelentkezett bencés rendi szerzetesnek, Pannonhalmán. 1824-ben a felszentelése után Győrött kezdett tanítani. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett 1831-től.
Irodalmi pályafutása még papnövendék korában az Augsburgi ütközet című, a honfoglalás korában játszódó romantikus, hexameteres eposszal indult. Kisfaludy Károly felkereste Czuczort és az Aurora című irodalmi évkönyv 1824-es kötetében megjelentette az eposzt. Vörösmarty is felismerte a mű jelentőségét. A költő ekkor írta Zalán futását, és Czuczor eposzát maga elődjének vallotta. Jó barátok voltak. Czuczor a következő években még megírta az elsőnél jobb hexameteres elbeszélő költeményét, Botondot valamint a híres Hunyadi balladáját. Mindezek közben folyamatosan írta népdalait.
1848-ban kitört a forradalom, Czuczor habozás nélkül állt a felkelt nép mellé. Petőfi forradalmi dalai mellett Czuczor Riadó című verse volt 1848-49 leghatásosabb lázító költeménye. A Riadó miatt először az 1849-es év elején fogták el a Pestet elfoglaló osztrákok. Költeményének köszönhetően hatévi, vasban letöltendő várfogságra ítélték.
Czuczor hatkötetes műve A magyar nyelv szótára, amelyet nyelvészként szerkesztett. Az 1862-1874 között készülő nagy szótárat „Czuczor–Fogarasi” szótárként emlegetik, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be.
Az 1867-es kiegyezést nem érhette meg, 1866-ban kolerajárvány áldozata lett. Hatvanhat éves volt.
Czuczor Gergelyt, a ballada és az eposz költészet nagy fellendítőjeként tartjuk számon. Az irodalomtörténetben fontos szerepet töltött be mint költő és mint nyelvész. A romantikus nemzedék egyik leghaladóbb alakja, hiszen közvetítőnek számít Kisfaludy Károly és Petőfi Sándor között. Balladáival Arany balladaköltészetét, és népdalaival Petőfi és Tompa népdalait készítette elő.
A romantika fénykorából nem hiányozhat Czuczor Gergely életműve, élete. Méltán számít ő is a magyar irodalom legkiválóbbjai közé.

Horváth Réka