Népi játék napja

A magyar népi játék kimeríthetetlen pedagógiai eszköztárként van jelen mindennapjainkban. Fejleszt, nevel és ismeretet közvetít. Ezen elgondolásból hirdették meg október 9-re a magyar népi játék napját immár negyedszer. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy a világ minden pontján az önfeledt játéké legyen a főszerep: ismertessük meg tanítványainkkal, gyermekeinkkel a magyar népi játék sokszínűségét, értékét, élményét.

Iskolánk alsó tagozata is csatlakozott a kezdeményezéshez. Nemcsak a tanító nénik és nevelőnők, de kisdiákjaink is hatalmas elszántsággal és még nagyobb lelkesedéssel játszottak az elmúlt hét napjai alatt. Voltak, akik a szabadban, az osztálytermekben, vagy éppen a tornateremben hódoltak a magyar népi kultúra eme kincsének. Az egyes évfolyamok megismerkedtek különféle érsekújvári népi játékokkal, míg mások a hagyományosnak mondható Süss fel nap, Esik az eső, Száz liba egy sorba, ... és hasonló játékokkal foglalatoskodtak. Voltak köztünk, akik gyermeklakodalmas játékokkal is megismerkedtek, ahol bizony szerepet kaptak a népdalok, csúfolódók, csujogatók és a különféle mondókás párbeszédek is.

Tudjuk, hogy a hagyományos népi gyermekjátékok túlnyomó többsége sajátos, komplex jelenség: ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény együttese. Minden jó játék valamiképpen az életre készít fel. A gyermek azt hiszi, hogy csak játszik, de mi már tudjuk „mire megy ki a játék”! Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle, s hogy gyermekeinknek ne csak beszélt anyanyelve legyen, hanem zenei és mozgásbeli is. A dal, a játék, a mozgás ha összefonódik, nagy segítséget jelent a gyermek anyanyelvi kultúrájának alakításában.

/Az alsótagozatos pedagógusok és nevelőnők/