Ballagás 2018
Drága Végzőseink!
Az Alma Mater a következő verssorokkal bocsát útra Benneteket:
Nagy szárnyakat szeretnék adni neked, hogy szállj,
erőseket, mint a karvalyé,
hogy a szabadság magasságában könnyű szárnyalással lebegni tudj,
és siklani az élet színein át,
a csendben meghallani a szelet, és minden szót, melyből mesék születnek.
Emlékezz erre, és élvezd a repülést a tenger felett, a fűszálakon át,
sőt - miért is ne?!-, akár széttépett álmok között,
mert mindennek, még a zúzmara jegének is értelme van.
Erős szárnyakat szeretnék adni neked, hogy leküzd a távolságot, a port, mely a szívedet szorítja,
és mindazt, mi aranynak látszik, de amely valójában nem az.
Nagy szárnyakat szeretnék adni neked, sűrű pelyheset,
hogy megóvjon, ha elvétenéd a repted, és ha le is zuhansz, ne essen bajod.
Íme hát a szárnyak, melyeket adni szeretnék neked,
de nem lehet, mert csak te vagy, ki magadnak őket megteremtheted.
Kedves Czuczorosok, elengedünk benneteket, bár az egyik kezeteket fogjuk még, abban a reményben, hogy nem szakadtok el tőlünk teljesen…. kívánok szerencsés utat és boldog célba érést s most: REPÜLJETEK…..
